Este a padlón ülök,
A fejemben zene szól,
De holnap majd biztos
Gondolkodom a lányról

Rá fogok gondolni,
Gondolkodom róla,
Az utcán találkoztunk,
A haja ki volt bontva

A fejemben zene szól,
Nem kelek már fel,
Gyere közelebb hozzám,
Nem engedlek el

Nem engedlek el!
Nem engedlek el!
Maradj itt, maradj velem,
Nem engedlek el!

És még mindig a padlón ülök,
Már a magnó is üvölt,
Azért remélem a szemével
Embert még nem ölt

De csak nem hagy itt egyedül,
A padlón ülve,
Idejön csendben,
És megölel végre

És akkor többet:
Nem engedem el!
Nem engedem el!
Itt ülünk örökre
Nem engedem el!

És még mindig itt ülök,
Igen, tegnap óta,
És ahogy megígértem
Gondolkodtam róla

Ha majd eltűnik a történetből,
Szeretnie sem kell,
Csak azt az egyet remélem,
Hogy soha nem felejt el